Minden szivattyú legfontosabb jellemzője a jelleggörbe vagy jellegmező:

A koordináta rendszer X tengelyén a térfogatáram (Q), míg az y tengelyén a hozzá tartozó emelőmagasság (H) van jelölve m-ben.

Ha a fenti szivattyú 4,5m³-t vizet szállít óránként, akkor az ahhoz tartozó emelőmagasság 25m (2,5bar).

Vagyis például, ha: 10m mélyen van az üzemi vízszint a csapolóhelytől mérve, akkor 4,5m³/óra  vízszállítás esetén 1,5bar kifolyási nyomásunk marad.

Ha szűkítjük a nyomóoldalt (zárunk egy csapot) csökken a szállított víz mennyisége, de nő a nyomása.

Minden szivattyúnak a hosszútávú működés szempontjából az a legmegfelelőbb, ha a jelleggörbe közepén dolgozik.

Az SQ sorozat szivattyúit arról a munkapontról nevezték el ahol a legideálisabb a működésük.

A szivattyú munkapontjának a jelleggörbéről való leesése a szivattyú károsodását eredményezi.

Minden szivattyúnál meg van határozva, hogy mekkora az a minimális mennyiségű víz, amit szállítania kell, ez alatt a szivattyú erősen károsodik.

Szivattyú kiválasztásakor tudnunk kell, hogy mire szeretnénk használni a készüléket:

§ Öntözésre vagy házi vízellátásra (fúrt, vagy ásott kútból, ciszternából, vagy tóból)

§ Vezetékes víz nyomásfokozására

§ Szennyezett víz átemelésére

§ Szennyvíz átemelésére

§ Használati melegvíz keringetésére

§ Fűtés keringetésére

§ Medence vizének keringetésére

Öntözéskor vagy házi vízellátáskor a következőket kell figyelembe vennünk:

►Hol helyezkedik el a nyugalmi (statikus) vízszint                                              

A nyugalmi vízszint az a szint a földfelszíntől mérve, amelyen beáll a vízfelszín, ha nincs a kútból vízkivétel.

►A kút vízhozama

Időegység alatt mennyi vizet képes adni a kút, illetve mekkora vízelvételnél van a kút homokolási határa.

►A víz homoktartalma hány g/m

Ivóvíz rendszereknél a megengedett maximális homoktartalom 2,5 g/m³.

Kutakból általában ennél több homok kerül a szivattyúkba.

Az SQ és SP szivattyúk homoktűrő képessége: 50g/m³

Erősen homokoló kutaknál:

- Ha az üzemi vízszint megengedi, önfelszívó szivattyúkat ajánlunk, ezeknek a homoktűrő képessége magasabb a búvárszivattyúkénál, valamint homokkopás esetén javításuk gazdaságosabb, mint a búvárszivattyúké.

- Ha az üzemi vízszint nem engedi önfelszívó szivattyúk alkalmazását, kompromisszumos megoldásként alkalmazhatóak a külső ejektoros önfelszívó szivattyúk (JDF sorozat) Hátrányuk a nagyon alacsony hatásfok.

►Hol helyezkedik el az üzemi (dinamikus) vízszint

Az üzemi vízszint az a szint a földfelszíntől mérve, amelyen beáll a vízfelszín a kút folyamatos szivattyúzása mellett.

A fizika törvényei miatt 9m körül a vízoszlop leszakad, ezért ennél mélyebben lévő üzemi vízszint esetén csak búvárszivattyú alkalmazható, ami tulajdonképpen nem szívja, hanem tolja a vizet. Alternatív megoldásként alkalmazhatjuk a külső ejektoros önfelszívó szivattyúkat (JDF sorozat), ezt a megoldást a búvárszivattyúk homoktűrő képességénél magasabb homoktartalmú kutaknál szoktuk ajánlani. Hátránya a nagyon alacsony hatásfok.

Ha 9m-nél nincs mélyebben az üzemi vízszint, akkor ajánljuk a felszínre telepíthető, olcsóbb árfekvésű, homoktűrőbb

önfelszívó szivattyúkat: JP5, JP6, JPBasic sorozat, MQ sorozatot melyeknek beépített vezérlésük van.

Megoldás lehet az ásott kútra kifejlesztett SPO szivattyúsorozat alaplappal ellátott, felszínre telepíthető szivattyúi.

Használhatunk búvárszivattyút is.

Ha 9m-nél mélyebben van az üzemi vízszint a legcélszerűbb búvárszivattyút alkalmazni, melynek kiválasztásakor figyelembe kell vennünk a a vízadó hely típusát:

►A vízadó hely típusa: ásott kútról, fúrt kútról, ciszternáról vagy tóról van szó.

Ásott kútba, ciszternába, és tóba ajánlanánk az SPO sorozatot vagy az SQ és SP sorozatot, hűtőköpenycsőbe lerakva.

A hűtőköpenycső célja, hogy a csőszivattyú számára imitálja a fúrt kutat, ezáltal biztosítva a motor megfelelő hűtését.

Ásott kútnál megoldás lehet az is, hogy a kútgyűrűkön belül egy tartószerkezetre helyezik az önfelszívó szivattyút olyan mélyre, hogy fel tudja szívni a vizet. Ez a megoldás a túlzott páratartalom miatt nem tökéletes, ügyelni kell a kút szellőzésére és arra, hogy a szivattyú az IP védettségének megfelelő környezetbe kerüljön!

Fúrt kutaknál tudnunk kell a kút átmérőjét.

SQ sorozat szivattyúi 3”-osak (átmérőjük:74mm), ezért minimum 76mm-es kútátmérőre van szüksége,

SP sorozat legkisebb tagjai 4”-osak (átmérőjük:101mm),

SPO sorozat bemerülő szivattyúi 5,6”-osak (átmérőjük:140mm)

JDF sorozat külső ejektorának átmérője:

A búvárszivattyúk beépítési mélysége: az üzemi vízszint alatt minimum 1m-el és a kút szűrőzött rétege fölé telepítsük, mert így biztosítható a motor körüli áramlás és optimális hűtés. A szivattyúkra ajánlott akkora keresztmetszetű nyomócsövet szerelni, mint amekkora az adott szivattyú nyomócsonkja. Ha ez nem megoldható, akkor egy mérettel vékonyabb átmérőjű cső még rátehető, de a csőellenállás ugrásszerűen meg fog nőni. Ha kisebb a csőátmérő, akkor több a veszteség.

►A víz gáztartalma

Előfordul, hogy oldott gázok találhatók a vízben, melyek a szivattyúkban kiválnak. A kivált gázbuborékok a hagyományos centrifugál szivattyúk üzemét megnehezítik, sőt lehetetlenné is tehetik. Gázos vízekhezhez búvárszivattyúkat ajánlunk, melyek elmerülnek a vízben, így nincsenek szívási problémák

►Víz és nyomásigényünk alapján a szivattyú kiválasztása

A szivattyút úgy kell kiválasztani, hogy a geodetikus emelőmagasság (az üzemi vízszint és a csapolóhely közötti szintkülönbség m-ben) és a csőellenállás összegén felül min. 2,5 bar (25 m emelőmagasság) nyomás maradjon kifolyási nyomásnak. Öntözőrendszerek nyomásigénye ennél több szokott lenni. Az öntözőrendszer nyomás és térfogatáram igényét a témával foglalkozó szakemberek határozzák meg, a rendszer jellegének függvényében.

A hagyományos kerti szórófejeknek általában 15-20 liter/perc vízmennyiség szükséges (darabonként).

Egy átlagos háztartás vízellátásának fedezésére általában elég 1-2m³ óránként, természetesen ettől nagyon eltérő igények is lehetnek

FONTOS, hogy mindig a kút paramétereinek megfelelően történjen az öntözőrendszer és házi vízellátás megtervezése!

Gyenge vízadóképességű kutak esetén ciszternás rendszert kell kialakítani. A kútból egy kisebb vízszállítású szivattyú tölti a ciszternát, ahonnan egy kellő teljesítményű szivattyú megoldja az öntözőrendszer megtáplálását, vagy a házi vízellátást.

A Grundfos MQ sorozat tagjai beépített vezérléssel rendelkeznek, ezeken kívül mindegyik szivattyúnak szüksége van

vezérlésre, ami a vízelvételtől függően ki-be kapcsolja a készüléket.

A szivattyúk vezérlései házi vízellátásnál vagy öntözésnél a következők lehetnek:

v      Mágnesszeleppel:

Ha csak öntözőrendszer üzemeltetésére használjuk a készüléket (és nincsenek kerti csapjaink) az öntözőrendszer ilyen típusú mágnesszelepei (nyitás esetén feszültséget adnak) is vezérelhetik a szivattyút.

Ügyeljünk, hogy az öntözési körök vízigénye hasonló legyen és a szivattyú munkapontjára essen!

Szárazonfutás elleni védelemről ilyenkor is ajánlott gondoskodni

v      Hydrofor tartállyal és nyomáskapcsolóval:

Miután a nyomócső felért a kútból, be kell építeni a rendszerbe egy nyomáskapcsolót, nyomásmérő órát, és egy hydrofor tartályt. A nyomáskapcsoló fogja ki-be kapcsolni a szivattyú motorját vízelvételtől függően, a tartály pedig rugalmas víztartalékot biztosít. Ilyen esetben membrános belsejű légüsttartályt célszerű használni. A rendszer jellegétől függ a tartály méretének meghatározása. A búvárszivattyút úgy kell kiválasztani, hogy a nyomáskapcsolónál maradó nyomásérték a nyomáskapcsoló kikapcsolási nyomását 15-20 %-kal túllépje. A nyomáskapcsoló gyárilag beállított értékekkel rendelkezik, de igény szerint tetszőlegesen átállítható. Ezt a vezérlési módot azért ajánljuk, mert a háztartási használatban előforduló kis mennyiségű vízelvételkor, vagy a kis térfogatárammal történő használatkor (csepegtetőcsöves öntözés) a membrános belsejű hydrofor tartály fedezi a vízelvételt, kímélve a szivattyút a gyakori bekapcsolásoktól illetve megóvja a szivattyút a jelleggörbén kívül való működéstől.

Ilyen jellegű vezérlés választása esetén is gondoskodni kell szárazonfutás elleni védelemről. Erre egy inverz nyomáskapcsoló beépítését ajánljuk, ami lekapcsolja a szivattyút, ha a rendszerben nincs meg a minimális beállított nyomásérték.

A Grundfos Pressure Manager 2-es áramláskapcsoló légüsttartály elé építve nyomáskapcsolóként is funkcionálhat.

A Grundfos JP Hydrojetek és JPBasic PT-k gyárilag összeállított házivízellátó rendszerek szivattyúval, tartállyal, nyomáskapcsolóval és nyomásmérő órával (szárazonfutás elleni védelemmel nem rendelkeznek).

v      Áramláskapcsolóval:

A Grundfos által gyártott Presscontrol és a Pressure Manager 1 működési elve: A PC15, PM1-15: 1,5 barig,

míg a PC22, PM1-22: 2,2 barig hagyja leesni a vízrendszerben a nyomást, ez alatt bekapcsolja a szivattyút,

ha eléri ezt a nyomásértéket és/vagy megszűnik az áramlás, akkor kikapcsolja a szivattyút.

A Grundfos Pressure Manager 2 (PM2) kis és bekapcsolási nyomása 1,5-5bar között állítható.

Előnye az egyszerű telepítés és a kis helyigény. Beépítését száraz helyre ajánljuk!

A Presscontrolok és Pressure Managerek szárazonfutás ellen is védenek.

A Grundfos JP5, JP6 és JP Basic szivattyúk PC15-el is rendelhetők.

Ez esetben a JP5 és JP6 szivattyúk nyomóoldali csatlakozása nem G1” hanem RP1" így a Presscontrol közvetlenül rácsatlakoztatható a szivattyú nyomóoldalára.

v       Szondával vagy úszókapcsolóval:

Amennyiben kutunkból tartályt töltünk vezérlésként alkalmazhatjuk ezt a megoldást.

A kútba elhelyezett szonda vagy úszókapcsoló addig üzemelteti a szivattyúnkat, míg a kútban a vízszint le nem csökken a beállított érték alá. Ezt kapcsoljuk össze a tartályban elhelyezett úszó vagy szintkapcsolóval, elkerülve ezzel a tartály túltöltését.

v     Az SQE szivattyúsorozat motorjai elektronikus fordulatszám szabályozóval (frekvenciaváltóval) vannak ellátva.

Vezérlésüket egy nyomástávadó által leadott jel alapján a CU300 vagy CU301 végzi.